Manapság az ipari termelés során egyre fontosabb elvárás a környezettudatosság, és ezáltal a modern kémiai szintéziseknek egyre komolyabb követelményeknek kell megfelelniük. Ezek a tényezők nagyon fontos mozgatórugói annak, hogy az elmúlt évtized során az olyan új, fenntartható szintézis módszerek, mint az áramlásos kémia elterjedése jelentősen felgyorsult. Ebben a bejegyzésben ezért a folyamatos áramú szintézis módszerek és a zöld kémia kapcsolatáról fogok értekezni.
A zöld kémiát a kémiai termékek tervezését, termelését és felhasználását irányító egységes alapelvrendszerként lehet a legegyszerűbben definiálni, amely eredményeként csökken vagy megszűnik a környezetre veszélyes anyagok előállítása és felhasználása, vagyis csökken a környezeti terhelés (1. ábra). Noha a konvencionális felfogás szerint a kémiai szintézis hatékonyságát egyedül a hozam jelenti, nem nehéz azonban belátni, hogy a jelen igényeit nem lehet a végtelenségig az újabb generációk rovására kielégíteni, ezért olyan folyamatokra van szükség, amelyek egyszerre hatékonyak és környezettudatosak is. A zöld kémia rohamos terjedése annak a felismerésnek is köszönhető, hogy a környezetbarát technológiák hosszú távon a leggazdaságosabbak.
![]() |
| 1. Ábra: a zöld kémia népszerű logója. |
Anastas és Warner a "Zöld kémia: elmélet és gyakorlat" című könyvében 1998-ban foglalta össze a zöld kémia céljait az alábbi alapelvek formájában:
- Jobb megelőzni a hulladék keletkezését, mint keletkezése után kezelni.
- Szintézisek tervezésénél törekedni kell a kiindulási anyagok maximális felhasználására, vagyis a minél nagyobb atomhatékonyságra.
- Lehetőség szerint már a szintézisek tervezésénél olyan reakciókat célszerű választani, melyekben az alkalmazott és a keletkező anyagok nem mérgező hatásúak és a természetes környezetre nem ártalmasak.
- A kémiai termékek tervezésénél törekedni kell arra, hogy a termékekkel szembeni elvárások teljesítése mellett mérgező hatásuk minél kisebb mértékű legyen.
- A segédanyagok használatát minimalizálni kell, s amennyiben mégis szükséges, válasszunk zöldeket.
- Az energiafelhasználás csökkentésére kell törekedni.
- Megújuló nyersanyagokból válasszunk vegyipari alapanyagokat.
- A felesleges származékképzést kerülni kell.
- Reagensek helyett szelektív katalizátorok alkalmazását kell előtérbe helyezni.
- A kémiai termékeket úgy kell megtervezni, hogy használatuk végeztével ne maradjanak a környezetben, és bomlásuk környezetre ártalmatlan termékek képződéséhez vezessen.
- Új és érzékeny analitikai módszereket kell használni a vegyipari folyamatok in situ ellenőrzésére, hogy a veszélyes anyagok keletkezését idejében észleljük.
- A vegyipari folyamatokban olyan anyagokat kell használni, amelyek csökkentik a vegyipari balesetek valószínűségét és fokozzák az üzembiztonságot.
Az előző bejegyzéseimet átolvasva nem nehéz belátni, hogy az áramlásos kémia alkalmazásával számos alapelv kielégíthető. Az áramlásos módszerek fokozott hő- és anyagátadási tulajdonságai kiemelkedő szelektivitást ígérnek, amivel például az 1., 2. és 8. elvek irányába tehetünk lépéseket. A minimális oldószer és reagens igényű mikroreaktorok alkalmazásával a 4. és 5. pontok tűnnek elérhetőnek. A magas nyomású/hőmérsékletű körülmények rutin szerű és pontos alkalmazása a 2., 5. és 8. pontok tekintetében lehet kecsegtető. A tölthető oszlopokkal ellátott moduláris mezoreaktorok alkalmazásával a szelektív katalitikus folyamatok végrehajtásnak nyílik új fenntartható formája, mellyel egyben a 9. alapelvet elégítjük ki. Az áramlásos reaktorok és analitikai berendezéseknek a 11. alapelv szerinti, ún. in line, összekapcsolása ma már igen elterjedt megoldás a reakciók lejátszódásának in situ követésére. Végezetül pedig a modern áramlásos berendezések által nyújtott fokozott biztonság és paraméter tér a 12. alapelv egyértelmű érvényesülését teszi lehetővé.
Mindezek ismeretében nem nehéz belátni, hogy az áramlásos kémiára miért is tekintünk modern, fenntartható eszközként.
ö.s.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése